Alapszabály

A VÁM-, JÖVEDÉKI ÉS ADÓÜGYI SZOLGÁLTATÓK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA

Az 1993-ban alakult, és a Fővárosi Bíróság által 9 PK. 60494/1993. szám alatt bejegyzett Vám-, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal újítják meg és fogadják el a szervezet alapszabályát:


1. §

A Vám-, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének jogállása

1. A Vám-, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége, rövidített nevén VJASz Szövetség (a továbbiakban: Szövetség), a polgári jog szerint egyesület, a tagok közös, tartós, jelen Alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező önálló jogi személy.

2. Szövetség székhelye: Budapest, XIII. Lehel u 11.

3. Szövetség nemzetközi kapcsolataiban az Federation of Hungarian Customs, Excise and Tax Providers angol, illetve Verband der Ungarischen Zoll, Regie und Stauerdienstleisters német nyelvű elnevezést alkalmazza.

4. A Szövetség internetes elérhetősége: www.vjaszsz.hu.

2. §
A Szövetég célja és feladatai

1. A Szövetség célja

a) egyesíteni és összehangolni a vámközreműködői, vámügynöki, a jövedéki, a hulladékgazdálkodási, a szállítmányozó és a logisztikai, valamint a közvetett adók és díjak szakterületen tevékenységet folytató, vagy ezekben érintett gazdálkodók, szakértők, tanácsadók, ügyintézők és szolgáltatók munkáját,

b) elősegíteni a tagok szakmai fejlődését,

c) összehangolni az a) pontban írt szakterületek érdekképviseletét, együttműködni a szakterületek más érintett érdekképviseleti szerveivel, szervezni és lebonyolítani a szakmai oktatásokat,

d) képviselni és támogatni a tagokat minden olyan esetben, amikor a közös fellépés vagy beavatkozás válik szükségessé a tagok tevékenységét akadályozó, gátló tényezők elhárítására,

e) elősegíteni és támogatni az adó- és vámrendszer – kölcsönösségi alapon nyugvó – munkáját.

2. A célkitűzések megvalósítása érdekében a Szövetség tevékenysége:

a) ellátja a szakmai érdekképviseletet, ennek keretében
1. részt vesz a Szövetség tagjait érintő jogszabályok előkészítés alatti véleményezésében, lehetőség szerint kezdeményez jogszabályalkotást, vagy jogszabály-módosítást,
2. az adó- és vámhatóság által szervezett megbeszéléseken, tájékoztatókon képviseli a Szövetség tagságát, közvetíti az adott napirendekhez kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat,
3. jelzi a tevékenység kapcsán érintett igazgatási szervek felé a tagok jogszerű szakmai igényeit, javaslatait.

b) tájékoztatja a sajtót és más hírközlő szerveket a Szövetség munkájáról, a felmerült és megoldandó szakmai problémákról,

c) kapcsolatot teremt és tart mindazokkal a szervezetekkel, amelyeknek tevékenysége kapcsolódik a Szövetség feladataihoz, amelyekkel együtt kíván működni a tagok érdekében,

d) biztosítja tagjai számára a rendszeres jogi, szervezeti és működési tájékoztatást évente – a Közgyűléstől függetlenül – legalább egy alkalommal megrendezendő szakmai konferencián, illetőleg alkalmanként, amikor az szükséges, továbbá lehetővé teszi a találkozást és konzultációt az illetékes igazgatási szervek vezetőivel, vezető munkatársaival,

e) segíti és támogatja a tagok adminisztrációs tevékenységének korszerűsítését és fejlesztését korszerű számítástechnikai és szervezési módszerek kialakításával és átadásával,

f) információs adatbankot működtet, amelyet a Szövetség tagjai kedvezményesen vehetnek igénybe,

g) tagozatokat, állandó és ad hoc bizottságokat működtet

h) a szakmai fejlődés elősegítése érdekében a Szövetség tagjainak és harmadik személyeknek továbbképzéseket, tájékoztatókat szervez és tart. E tevékenység a nem a Szövetség tagjai számára a cél szerinti tevékenység terhére nem végezhető.

3. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. §
A Szövetség tagsága

1. A Szövetség a 2. § 1.a. pontjában írt tevékenységet folytató jogi személyekből és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekből, valamint egyéni vállalkozókból áll.

2. A tagok belépése a Szövetségbe önkéntesen történik.

3. A Szövetség tagjává válás feltétele az ügyvezetéshez benyújtott szándéknyilatkozat, és:
a) a Szövetség Alapszabályának és Etikai Kódexének kötelező érvénnyel történő elfogadása,
b) a belépni szándékozó ellen a belépést megelőző öt éven belül a vám-, jövedéki és adóügyi jogszabályokat súlyosan sértő cselekmény (vétség, bűntett) miatt jogerős ítéletet nem hoztak, ez a feltétel gazdasági társaság esetén a 2. § 1.a. pontjában meghatározott szakfeladatokat ellátó alkalmazottakra is vonatkozik.

A belépési szándék elfogadásáról az Elnökség dönt, a szándéknyilatkozat benyújtását követő 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel. A döntés meghozatalát követő 8 napon belül az Elnökség képviselője igazolt módon kézbesíti a döntést. A belépési szándék elutasításáról szóló döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

4. A Szövetség tagjai éves tagdíjat fizetnek, amely két részletben, január és július hónapban esedékes, a Szövetség képviselője által kiállított és megküldött díjbekérő alapján. A tagsági díjat a Szövetség bankszámlájára történő utalással kell kiegyenlíteni. Új tag tagdíjfizetésének esedékessége, a felvétel évében:
a. amennyiben a tagsági jogviszony az év első felében keletkezik, az éves tagdíjat fizeti az általános szabály szerint,
b. amennyiben a tagsági jogviszony a második félévben keletkezik, a második féléves tagdíjat fizeti.

5. A tagság megszűnik
a) a tag kilépésével, a tag erre vonatkozó, az Elnökséghez benyújtott, akár indokolás nélküli írásbeli kilépési nyilatkozata alapján, a tagsági jogviszony a nyilatkozatnak az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg,
b) kizárással,
c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
d) az egyéni vállalkozói jogviszony megszűnésével.

Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a Szövetség tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

6. Az Elnökség „örökös tiszteletbeli tag” címet adományozhat olyan, a tagok által ismert és tisztelt természetes személynek, aki a Szövetség tagjának képviselőjeként kiemelkedő tevékenységet végzett a Szövetségben, vagy más személynek, aki a Szövetséget, annak tagjait szakmai munkájában támogatta.

4. §
A Szövetség tagjainak jogai és kötelezettségei

1. A Szövetség tagjának jogában áll saját személyében, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén meghatalmazott képviselője útján:

a) a Szövetség Közgyűlésén részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni; minden tagot, illetve képviselőjét egyenlő szavazati jog illeti meg,

b) megválasztása, vagy felkérése esetén a Szövetség testületeiben, bizottságaiban tisztséget viselni,

c) a Közgyűlés napirendjére javaslatot tenni,

d) az Elnökséget és a Közgyűlést javaslataival és kezdeményezéseivel megkeresni,

e) a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni,

f) a Szövetség, illetve az Elnökség irataiba betekinteni,

g) szövetségi tagsági jogviszonyát hivatalos iratain feltüntetni;

h) az alapító tag jogosult „A Vámügynökségek és Vámközreműködők Magyarországi Szövetsége alapító tagja” címet használni,

i) a tiszteletbeli tag jogosult a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, továbbá a Szövetség rendezvényeit a rendes tagokra vonatkozó szabályok (részvételi díj, stb.) szerint látogatni.

Az 1. pontban írt meghatalmazott képviselő alatt kell érteni a törvényes képviselőt, vagy a törvényes képviselő által teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személyt.

2. A Szövetség tagjának kötelezettségei:

a) a szövetség célkitűzéseit támogatni és munkájában tevékenyen részt venni,

b) a Szövetség alapszabályát és a Közgyűlések határozatait betartani, az ajánlásokat figyelembe venni,

c) az éves tagdíjat a tagdíjról szóló okiratban megjelölt határidőre befizetni,

d) a Szövetség munkájához, a feladatok megvalósításához szükséges – a vállalkozási érdekeket nem sértő – információkat rendelkezésére bocsátani,

e) tevékenysége kapcsán a Szövetség többi tagjának érdekeit szem előtt tartva az együttműködés szellemét erősíteni,

f) a szakmai követelményeknek megfelelni, maga és alkalmazottai rendszeres tovább képezéséről a szövetség szolgáltatásait igénybe véve – gondoskodni,

g) a tagsági nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkező változást az Elnökség részére a változást bekövetkezését követő 8 napon belül bejelenteni.

Az Elnökség a tagsági nyilvántartásban a következő adatokat tartja nyilván:
a) a tag neve, székhelye, adószáma,
b) meghatalmazott képviselője és elérhetőségei (telefonszám, e-mail-cím),
c) alapító tagságra vonatkozó jelzés.

5. §
A Szövetség szervezete

A Szövetség szervei:

a) a Közgyűlés,

b) az Elnökség,

c) az Etikai Bizottság, a Közvetett Adók és Vámtagozat, a Jövedéki Tagozat, a Határspedíciós Bizottság, a Vámudvari Munkacsoport, a Hulladékgazdálkodási és Közszolgáltatói Tagozat, a Termékdíj Tagozat, a Nemzetközi Referens, az Oktatási Bizottság, valamint az ad hoc Bizottságok. Az Elnökség a tagozat, a bizottság vagy munkacsoport (továbbiakban együtt: Tagozat) vezetője javaslatára az adott Tagozaton belül szekciót hozhat létre.

6. §
A Szövetség Közgyűlése

1. A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok Szövetséghez delegált képviselőiből, vagy személyeinek összességéből áll.

2. A Közgyűlést évente legalább egyszer, illetve ezen kívül szükség szerint kell összehívni.

3. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az Elnökségen kívül az Elnökség által meghívottak, valamint az Alapszabály vagy a közgyűlés – korábbi – határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza a Szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A megismételt közgyűlést azonos napra és helyszínre, az eredeti időpontot követő 30 perc elteltével kell megtartani.
A közgyűlési meghívót a Szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

5. A Közgyűlés levezető elnöke a Szövetség elnöke, akadályoztatása eetén a Társelnök, annak távollétében a Főtitkár. A Közgyűlés akkor határozat-képes, ha a nyilvántartott tagság személyében, vagy a Szövetséghez delegált képviselőnek legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással, kivéve a kizárásról szóló elnökségi döntés elleni fellebbezés elbírálását, valamint az Alapszabály módosítását, a Szövetség megszűnésének kimondását, illetve céljának módosítását amelyekhez háromnegyedes többség szükséges. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, akkor az ismételt Közgyűlésre az eredeti időpontot követő 30 perc eltelte után kerül sor. Az azonos napirenddel összehívott megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül akkor határozatképes, ha erre az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét. Érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a Közgyűlés elfogadott napirendjén szerepelnek.
6. A Közgyűlés határozatait az Elnökség a nyilvántartott tagsággal elektronikus levélben ismerteti, a Közgyűlést követő 5 munkanapon belül, valamint gondoskodik a szövetségi honlapon való közzétételről, az adott határozat természetének megfelelően a bárki által olvasható, vagy tagsági belépéshez kötött felületen. A bármely látogató által olvasható felületen különösen az Elnökség személyére, továbbá a Tagozatok vezetőire vonatkozó információt kell közzétenni.

7. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a Szövetség alapszabályának elfogadása és módosítása,

b) az Elnökség éves beszámolójának elfogadása és a következő évi munkaterv jóváhagyása, amelynek része a gazdálkodással kapcsolatos tevékenységről szóló beszámoló, illetve költségvetés, valamint a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló beszámoló,

c) a tagsági díj összegének megállapítása, módosítása,

d) az Elnökség megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

e) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, amennyiben a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll,

g) az Alapszabály elfogadásakor tagsággal rendelkezők, vagy korábbi tagok, vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok, vagy más szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

h) a Felügyelő Bizottság tagjainak (3 fő) megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,

i) amennyiben jogszabály kötelezővé teszi könyvvizsgáló megválasztását, úgy a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

j) a végelszámoló kijelölése,

k) minden olyan ügy, amelynek megtárgyalását az Elnökség a Közgyűlés elé kíván vinni,

l) a tagok gazdasági érdekeit jelentősen befolyásoló Szövetségi ajánlások és állásfoglalások elfogadása,

m) döntés a Szövetség megszüntetéséről és vagyon felosztásáról, valamint más társadalmi szervekhez való csatlakozásról, illetve más társadalmi szervezetekkel való egyesülésről, vagy szétválásról,

n) döntés az Elnökség tag kizárásáról szóló határozata elleni fellebbezésről,

o) éves költségvetés elfogadása.
8. Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztásának folyamata:

8.1 Az Elnökség a tagok képviselőiből öt tagú Jelölő Bizottságot kér fel, a Közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább egy hónappal. A Jelölő Bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki jelöltetni kívánja magát az Elnökségbe, vagy a Felügyelő Bizottságba, erről a felkéréskor nyilatkozik (összeférhetetlenség).
8.2 A Jelölő Bizottság vezetője és tagjai valamennyi szövetségi tagot, illetve képviselőjét alkalmas módon – telefonon, e-mailban vagy személyesen – felkeres, és kéri a véleményét, javaslatát az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjaira.
8.3 A Jelölő Bizottság vezetője a Közgyűlésen ismerteti a beérkezett jelöléseket, bemutatja a jelölteket. A Közgyűlésen lehetőség van további jelölt állítására bármely tag vagy képviselője által, a Jelölőlistára az a helyben jelölt személy vehető fel, akit a jelenlévők legalább 50 %-a + 1 fő támogatott.
8.4 A Közgyűlés levezető elnökének indítványára a Jelölő Bizottság Szavazatszámláló Bizottsággá alakul. A Jelölőlistán lévő személyekre egyenként kell szavazni, külön az Elnökségre és külön a Felügyelő Bizottságra. A legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai.

7. §
A Szövetség ügyvezetése
1. Szövetség ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Elnökség tíz tagból áll, az elnököt és a társelnököt (ügyvezető elnök), valamint a főtitkárt maga választja tagjai közül.
2. Az Elnökség legalább 80 %-át a Közgyűlés a tagok Szövetséghez delegált tagjaiból, vagy az egyéni vállalkozók közül választja meg. Az Elnökség tagja és megválasztott elnöke lehet olyan személy, aki nem tagja a Szövetségnek, vagy nem képviselője a Szövetség tagjának.
3. Az Elnökség feladata és hatásköre:

a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
b) a beszámolók elkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
c) a Szövetség vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és a befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
d) a Szövetség jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szervinek értesítése,
f) a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre,
h) a tagság nyilvántartása,
i) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
j) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
k) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk-ban előírt intézkedések megtétele,
l) a tag felvételéről való döntés,
m) a tag kizárásáról döntés,
n) elismerések, díjak alapítása, valamint azok odaítélése,
o) a Szervezeti és Működési szabályzat elkészítése.

4. A 3. pont k) alpontja alkalmazása tekintetében köteles a közgyűlést összehívni, ha
a) a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
b) a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
c) a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

5. A 4. pont szerint összehívott közgyűlés köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni. A döntéshez az Elnökség javaslatot készít.
6. Az Elnökség megbízása 3 évre szól. Ha mandátuma lejárta előtt valamely elnökségi tag lemond, vagy egyéb okból szűnik meg a szövetségi tagsági jogviszonya, vagy képviseleti joga, a soron következő Közgyűlésen kell helyette elnökségi tagot megválasztani.
7. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Szövetség tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
8. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülés, két ülés között az Elnök felelős a 3. pontban írt feladatok teljesítéséért. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
9. Az Elnökség ülését az Elnök, távollétében a Társelnök, annak távollétében a Főtitkár, legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

8. §
A Szövetség ügyintézése

1. A Szövetség feladatai ellátására saját ügyintéző szervezettel rendelkezik (Titkárság), amelynek vezetését az Elnökség által megállapított díjazás ellenében a Főtitkár végzi.

9. §
A Szövetség képviselete

1. A Szövetséget harmadik személy előtt az Elnök, a Társelnök, a Főtitkár, továbbá az Elnök által esetenként megbízott két tagozat-vezető együttesen képviseli.

2. Aláírásra jogosult

a) önállóan az Elnök, a Társelnök és a Főtitkár
b) az a) pontban írtak együttes távollétében vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Elnök által meghatalmazott tagozat-vezető, gazdálkodási ügyekben két tagozat-vezető.

10. §
Felügyelő Bizottság

1. A Szövetség törvényes működését és gazdálkodását a Közgyűlés által a tagok Szövetséghez delegált tagjaiból vagy személyeikből, legfeljebb egy tagot nem a Szövetség tagjai közül választott Felügyelő Bizottság ellenőrzi.

2. A Felügyelő Bizottság feladata a Szövetség, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a Szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, valamint a gazdálkodás ellenőrzése.

3. A Felügyelő Bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

4. A Felügyelő Bizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

5. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

6. A Felügyelő Bizottság az elnökkel együtt 3 főből áll. A Felügyelő Bizottság elnökét a Bizottság megválasztott tagjai maguk közül választják.

7. A Felügyelő Bizottság képviseletében az elnöke a Közgyűlésen beszámol a végzett munkájáról, véleményezi a beszámolót és az éves költségvetést.

8. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

9. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

10. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

11. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet.

12. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll.

13. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

11. §
Állandó Bizottságok és Tagozatok

1. Az állandó bizottságok, tagozatok, munkacsoportok és a nemzetközi referens tagozat-szintű szervezeti egységek (továbbiakban együtt: Tagozat).

2. A Tagozat elnökből és az alkalmanként felkért tagokból áll, kivéve a nemzetközi referenst.

3. A Tagozat feladatai:
a) a Tagozat szakágazati tevékenységét érintő jogszabályok módosításának kezdeményezése, ilyen jogszabálytervezetek véleményezése,
b) a Szövetség tagjai közötti szakmai viták rendezése,
c) a tagok eseti vagy rendszeres szakmai oktatásának, továbbképzésének előkészítése.
d) Ajánlások kidolgozása.

4. A nemzetközi referens a Szövetség nemzetközi kapcsolataiban az Elnökkel, a Társelnökkel és/vagy a Főtitkárral együtt képviseli a Szövetséget, részt vesz a nemzetközi részvételű rendezvények előkészítésében és lebonyolításában.

5. A Tagozatok működésének feltételeit a Titkárság biztosítja.

6. A Tagozatok működésének részletes szabályait, így különösen a feladatukat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

12. §
Ad hoc Bizottságok

1. Egyes feladatok ellátására az Elnök Ad hoc Bizottságokat hozhat létre.

2. A választások előkészítésére az Elnök jelölő Bizottságot hoz létre a tagok Szövetséghez delegált képviselőiből, illetve személyeiből. A jelölő Bizottság feladata a választások előkészítése, a tagok véleménye alapján javaslattétel a vezető tisztségviselőkre, a Felügyelő Bizottság elnökére és tagjaira.

13. §
A Szövetség gazdálkodása

1. A Szövetség a tagdíjból és egyéb bevételeiből (kiadványok, rendezvények, szolgáltatások díja, stb.) gazdálkodik a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint.

2. A Szövetség bevételeiből fedezi a Titkárság működési kiadásait, valamint a rendezvények, stb. költségeit.

3. A Szövetség megszűnését kimondó Közgyűlés határoz a Szövetség vagyonának felosztásáról. Amennyiben a Szövetség jogutód nélkül szűnik meg, a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonról a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek történő juttatásról dönt.

4. A Szövetség céljainak elérése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat, legfeljebb az összes bevétel 40 %-áig, a 2. § 2. pontjában meghatározott feladatai szerint, így különösen tájékoztatók, továbbképzések és konferenciák szervezésével.

14. §
A Szövetség megszűnése

1. A Szövetség megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más szövetséggel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület megszűnik, ha:
a.) a Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy

b.) a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

15. §

Hatálybalépés

Az Alapszabályt a Szövetség Közgyűlése 2016. szeptember 29-én elfogadta.

Az Alapszabály a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének 1996. június 18-án elfogadott, és többször módosított – utoljára 2016. március 09-én – Alapszabálya helyébe lép.